Az energia a mindennapi életünk része.

A világ energia tartalékai folyamatosan csökkenek, és ezzel párhuzamosan emelkedik az energia ára. Mindez elég ok arra, hogy energiatakarékos készülékeket használjunk a háztartásban.

Forrás: BOSCH

Matracon aludni kényelmes.

De csak jó matracon, amely rugalmas és képes idomulni a test körvonalaihoz. A test és a matrac közötti érintkezés akkora felületen történik, hogy az érintkezési pontokon lecsökkenti a nyomást és kellemes, kényelmes érzetet kelt. 

De vajon mitől jó egy matrac?

• Rugók

A rugók rugalmasak. A nyomásra összehúzódással vagy kinyúlással reagálnak, majd visszaállnak normális állapotukba. E jellemző által lesz a rugó a matrac fontos és fő tényezőjévé, mivel a matracnak hasonlóképpen kell reagálnia: nyomás hatására benyomódik (amikor az ember lefekszik) és ezáltal támaszt biztosít a testnek és visszaáll eredeti állapotába, amikor a nyomás megszűnik.

• A matrac rugók támasztási pontokat biztosítanak

A párnás rétegek poliuretán hab, latex, akril és más hasonló anyagú rétegekből állnak. Néhány réteget a matractól elkülönítve varrnak, míg más rétegeket a rugók közé ékelnek be. A párnás rétegek száma modellenként változó. A párnás rétegek hozzájárulnak a matrac felett a súlyeloszláshoz. Hasonlóképpen finomabbá teszik a test és matrac közti érintkezést és komfortérzetet biztosítanak.

• Klimatikus alkalmasság

E kritérium tárgya a matracnak a hálószobában uralkodó hőmérséklethez és páratartalomhoz való alkalmazkodása. Komfortérzetünk nagyban függ a klímától, különösen a lefekvéskori klímától. A meleg és száraz körülmények kellemesek. Annak érdekében, hogy ne váljon hő vagy hidegközponttá, a matracnak vezetnie kell a nedvességet és fenn kell tartania a hőegyensúlyt. A matracnak biztosítania kell a légcserét, hogy a testmozgással kiáramló nedvesség elillanjon, anélkül hogy hőveszteséget okozna. Alváskor a test izzadással közel fél liter folyadékot bocsát ki. E mennyiség kétharmadát a matrac szívja fel. Egy dupla matrac élettartama alatt 1260 liter, azaz 30 fürdőkádnyi folyadéknak van kitéve! Ezért a matracnak képesnek kell lennie a folyadék felszívására, hogy megelőzze a matrac felületének nedvesedését. Járulékos tényező a klímához való alkalmazkodásra ható fedőréteg. A szövetréteggel rendelkező matracot egy fedőréteg borítja. A jó minőségű szőtt szövet lehetővé teszi a levegőnek és nedvességnek a szöveten keresztül történő áramlását. A műszálas szövet azonban a levegőt felmelegíti, ezáltal fokozott izzadást és a megfelelő alvást zavaró jelentős folyadékmennyiség felhalmozódását okozza.

• Tartósság

Egy tartós matrac jellemzőit hosszú időre megőrzi. Minél tovább használható a matrac tulajdonságainak romlása nélkül, annál tartósabbnak tekinthető. A vevők a matracot hosszú távú beruházásnak tekintik és a gyártók 8-10 éves élettartamról beszélnek. Ezért fontos, hogy a matracok tulajdonságaikat ezen időtartam alatt meg is őrizzék.

• Fontos tudnivaló!

Személyes magasság  + 20 cm = minimális ágyhossz.

Néhány szó a zajról,

és a páraelszívók teljesítményéről.

Fejtsük meg a műszaki tájékoztatók adatait.

Állandó zajban élünk. A bennünket érő összes zajhatás egyharmada környezetünkből ered: utcazaj, az életterünk közvetlen zajai, emberek, készülékek, stb. A zajt dB-ben mérjük. Azt azonban kevesen tudják, hogy az értékeket hogyan kell értelmezni.

Egy kis segítség, hogy legyen némi fogalmunk a kibocsájtott zajokról:

Suttogás: 20 dB Televízió: 70 dB Turmixgép: 90 dB Fűnyíró: 100 dB Repülőgép, amikor landol: 140 dB Az emberre gyakorolt hatás: 30 dB: pszichés hatás 65 dB: vegetatív hatás 90 dB: hallószervi hatás 120 dB: fájdalomküszöb 120-130 dB: maradandó halláskárosodás 160 dB: dobhártyarepedés 175 dB: halálos

És most egy meglepő adat: 3 dB eltérés dupla akkora zajterhelést jelenthet. Ha pl. veszünk két 41 dB zajszintű háztartási készüléket, azok valójában egyszerre keltenek akkora zajt, mint egy 44 dB zajszintű társuk. Nagyon fontos tehát, hogy amikor konyhai háztartási készüléket választunk, tartsuk szem előtt a kibocsájtott zaj értékét is.

Ez talán a páraelszívók tekintetében a legfontosabb. A korszerű elszívók hangtompító panellel vannak ellátva. Nagyon fontos az is, hogy páraelszívónkat kivezetjük vagy visszakeringtetjük a levegőt, illetve jelentős szempont a kivezetőcső anyaga és hossza. Ez nemcsak a zajt, hanem az elszívó teljesítményét is nagyban befolyásolja.

A páraelszívók gyártói légköbméter/órában adják meg készülékeik teljesítményét. A tájékoztatóban általában a maximális fokozaton leadott teljesítményértéket látjuk. Azonban érdemes tudni, hogy az UNE EN61591 szabvány szerint a leadott teljesítményt úgy kell értelmeznünk, hogy az szabad légkivezetés esetén, maximum 1 méter kivezetőcsővel és azon maximum 1 kanyarral értendő. Tehát a megadott érték arra az esetre igaz, ha a fali páraelszívó közvetlenül mögötte, a falon átvezetett csövön fújja ki a levegőt.

Gyakorlati tanácsunk, hogy inkább a nagyobb teljesítményű páraelszívókat részesítse előnyben, hiszen a készüléket nem kell folyamatosan intenzív fokozatban használni, azonban a főzés kezdetekor végzett gyakori hagymapirítás idejére hálásak tudunk lenni a 800-1000 m3/h teljesítmény feletti elszívóknak. Kiváltképp akkor igaz ez, ha konyhánk egy légtérben van az étkezővel és/vagy a nappalival.

Az elszívónak igazán úgy van értelme, ha azt kivezetjük, így mi elsősorban a kürtős készülékeket ajánljuk, amelyek óriási formaválasztékban készülnek a modern high-tech stílustól az olasz vidék rusztikus vonalvezetéséig. Ha azonban rejtve szeretné elhelyezni páraelszívóját, akkor válasszon beépíthető, teleszkópos modellt, amely előlapjának kihúzásakor indul el. Szinte minden készülék használható kivezetéses és levegő-visszaforgatásos üzemmódban is. Ez utóbbi esetben aktív szénfilter behelyezésére van szükség, amelyet időnként cserélni kell. Ha azonban kivezetjük a levegőt, akkor pillangószelepre és kivezetőcsőre van szükségünk, szénfilterre nincs. Ebben az esetben az elszívó fém szűrőjét kell kimosnunk időnként kézzel, vagy mosogatógépben.

Forrásanyag:

• J. B. Johnson, The Schottky Effect In Low Frequency Circuits, In: Physical Review. vol. 26, pp. 71-85, 1925.
• Walter Schottky, Small-Shot Effect And Flicker Effect, In: Physical Review. vol. 28, pp. 74-103, 1926
• J. B. Johnson, Thermal Agitation of Electricity in Conductors, In: Physical Review. vol. 32, pp. 97-109, No. July, 1928.
• Kováts Attila, Zaj- és rezgésvédelem, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2004
• Harry Nyquist, Thermal Agitation of Electric Charge in Conductors, In: Physical Review. vol. 32, pp. 110-113, No. July, 1928.
• Walter Schottky: Über spontane Stromschwankungen in verschiedenen Elektrizitätsleitern. Hely: Annalen der Physik, Nr.23/Band 57/1918, S. 541-567.
• AEG-Electrolux Európa Zaj Riport - 2007

Hasonlítsuk össze a mosogatótálak alapanyagait!

Acél, gránit vagy kerámia?

A zománcozott mosogatótálak létjogosultsága jó ideje lejárt. Néhol ugyan még fellelhetőek, de olyannyira nem ellenállóak, hogy szinte már teljesen kivonultak a konyhatervezők köztudatából.
Így tehát marad az alap-probléma: acél, gránit, vagy kerámia? Minden anyagnak megvan a maga előnye. Magyarország nagy részén a vezetékes víz többnyire kemény, ami azt eredményezi, hogy száradás után cseppfoltok maradnak mosogatótálunkban. A hagyományos acéltálakat ezért a mosogatás végeztével szárazra kell törölni.

De van megoldás! Szinte minden komolyabb mosogatótál gyártó cég bevezette már a recés acélt, más néven a szövetmintás acélt. Ennek lényege, hogy mintázata miatt a vízcsepp nem tudja megtartani felületi feszültségét, így szinte mindig lefolyik a vízcsepp a leeresztőszelepbe. Emellett további előnye ennek az anyagnak, hogy az ujjlenyomatok is sokkal kevésbé látszanak meg rajta.

A gránit tálak valójában nem 100% gránitból készülnek, hanem gránit őrleményt kevernek műgyantával és színezőanyaggal, majd formába öntik, így kapja meg végső alakját. Ebből többféle minőség létezik, mi pl. kizárólag az üzleteinkben már sok éve árult, minőségi márkákat kínáljuk, amelyek már bizonyítottak az idők során. A gránit tálak erősek, ellenállnak szinte mindennek a konyhában, nagy színválasztékban készülnek és további előnyük, hogy színazonos csaptelepek óriási választéka szerezhető be hozzájuk. Korábban az áruk jelentősen magasabb volt, mint az acél tálaké, mára már olyannyira elterjedtek, hogy sok esetben olcsóbbak, mint a jobb minőségű acél társaik.

Egy kis adalék: 2009 január 1-től a BLANCO minden Silgranit® mosogatótálja az új, saját fejlesztésű szabadalmaztatott Silgranit® PuraDur II® anyagból készül. Gyakorlatilag a normál konyhai eszközökkel, – kés, villa, lábas – nem lehet sérülést okozni a felületén. Karc- és ütésállósága rendkívüli. A karcállóságot legkönnyebben késsel, míg a törésállóságot egy lábas ledobásával tesztelhetik. A finompórusú szórt felület az eddigieknél is jobban lepergeti a vizet, megakadályozza a szennyeződések és a vízkő lerakódását, ezáltal rendkívül könnyű az ápolása. Az új anyagból készült mosogatók 10 féle színben kaphatók, melyek összehangolhatók a Blanco konyhai csaptelepeivel.

A kerámia mosogatóknak finom, lágy vonalai, a selyemfényű felület a ma elérhető egyik legkeményebb és legtartósabb anyagot rejtik. Akinek egyaránt fontos az exkluzív megjelenés és a csúcsminőség, érdemes körülnéznie a kerámia mosogatók világában. Megjelenésük simább, mint a gránit tálaké, kivitelük egyedi, nem tömegcikk.

Ön most nyilván végső konklúziót, állásfoglalást vár, amelyről a cikkírók általában diszkréten hallgatnak.
Rendben van, a mi véleményünk: ultramodern konyhába recés acélt javaslunk, klasszikus és rusztikus konyhák esetén a gránit mellett tesszük le a voksunkat. De érdemes szem előtt tartani, hogy a gránit tálakból is érdemesebb a világosabb árnyalatokat választani, amelyeken nem látszik meg a kemény víz okozta cseppfolt. A sötét színeknél, mint pl. az antracit, számítani kell a kifehéredett víznyomokra sajnos, ami nem az anyag hibája, hanem csupán hazai vízhelyzetünket tükrözi.